Rég nem írtam ugye? Nem is akartam... Kedvem sem volt...

Utolsó bejegyzésem óta eltelt pár hónap, történt pár dolog, sok minden változott!
Gondoltad volna, hogy az utolsó bejegyzésben említett "vágyakozás", boldogságba torkolló szerelemmé kovácsolódott? Gondoltad volna, hogy a boldogságnak azóta keserű vége lett? Legalább a másik fél újra a régi kapcsolatában lehet, amiből úgy menekült.. Sőt gratulálok az eljegyzéshez. Egy apró részletet elfelejtett figyelembe venni a bájos kékszemű. Gyakorlatilag tönkrebaszta az életem, ezzel az aprócska húzásával. Mindegy is, igaz? :)

Az ember ez önző állatfaj, és mi a kutyák orrát nyomjuk a kakijukba a szobatisztaságra szoktatás közben... Jesszusom pár embernek szarba nyomva lenne most a feje...

Szóval újra a magány masszíroz álomba esténként, de megszoktam. Legalább nekem nem kell egy életen át a lelkiismeretemmel küzdenem. Más is történt velem, új munkahely, új pozíció. Már nem fótig autókázok reggelente, hanem vácig. Ezután Eger jön? :)) Jól érzem magam kellemes a csapat, egy barátomat sikerült odacsábítanom a fóti melóhelyről. Gyorsan telnek a hetek, de hosszúak a napok. Kihívások! Elismerések! Természetesen itt sem rózsaillatú a lócitrom.

Becsüld meg azt aki megérdemli.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.